Honnan tudhatom, hogy nyelvlökéses nyelésem van-e?


Nyelvlökéses nyelés esetén a leggyakoribb okklúziós elváltozás: a nyitott harapás. Elülső – frontális nyitott harapáskor össze nem érő metszőfogakat találunk, amik olykor előre és/vagy kifelé-befelé dőlnek. Oldalsó nyitott harapáskor a nyelv oldalsó részei által kifejtett erő hatására a fogsor laterális – vagyis oldalsó irányban nyílik szét.

Milyen jellegzetességek mutatkoznak meg az arcon? Fontos kihangsúlyozni, hogy az alábbi tünetek olykor nem egyértelműek, néha „egyedül”, máskor pedig „csoportosan” – tünetegyüttesként állnak fent.

Honnan ismerhető fel a nyelvlökéses nyelés?

Megváltozott arcforma és a szájlégzés

Az orofaciális izomegyensúly megváltozása számos hatással lehet az arcra. A rágóizmok túl vagy alul működése megnyúlt arcot, ajaktartási problémákat okozhat (össze nem érő ajkak, ami a szájlégzéssel állhat kapcsolatban vagy ajakpréselés nyelés közben). Szabályostól eltérő áll és állkapocs fejlődés (az állcsúcs jobb vagy bal oldali eltolódása, túl vagy alulfejlődése = előreugró áll, állcsont hátrahúzódása).

Harapási rendellenességek, fogazati elváltozások

Nyelvlökéses nyelés esetén a leggyakoribb okklúziós elváltozás: a nyitott harapás. Elülső – frontális nyitott harapáskor össze nem érő metszőfogakat találunk, amik olykor előre és/vagy kifelé-befelé dőlnek. Oldalsó nyitott harapáskor a nyelv oldalsó részei által kifejtett erő hatására a fogsor laterális – vagyis oldalsó irányban nyílik szét.

További fogazati elváltozás lehet köznapi nevén – bulldog/kereszt/él/mélyharapás. Az elváltozások hátterében a nyelés elindításakor nem megfelelő helyen támaszkodó nyelv áll, mely szabálytalan módon erőt fejt ki az alsó és felső fogsor belső felszínére vagy a két fogsor közé csúszik – interdentálisan.

Orális “együtthatók”

A nyelvlökéses nyelés kialakulásához a szájtérhez köthető habitusok megléte nagymértékben hozzájárul: ujjszopás, cumi/cumisüveg használata, köröm és bőrrágás. A szabálytalan funkciók velejárói sok esetben lehetnek: fokozott nyáltermelés, csámcsogás, horkolás, fogsorszorítás, fogcsikorgatás stb.

Jellemző a nyeléskor létrejövő oldalsó arcizmok beharapása, ajkak préselése-szorítása, koordinálatlan, ügyetlen nyelvmozgás.

Artikuláció érintettsége, beszéd

A pontatlan nyelvmozgás, a nem megfelelő nyelvizomzat a beszédet is érinti. Leggyakoribb beszédhiba a két fogsor között kicsúszó nyelvvel képzett sziszegő/susogó hangok (interdentális szigmatizmus/dysláliás s-zs-cs), illetve a felső fogsorhoz támaszkodó t-d-n-l hangok (addentális hangképzés).

A nyelv alatt található kötőszövetes húr -vagyis a nyelvfék lenövése, rövidsége a nyelv szabad mozgását akadályozhatja. Lenőtt nyelvfék esetén a nyelvhegy akadályoztatva van a felső nyelvpozíció kialakításában, így mind a hangképzésben, mind a szabályos nyelésfunkcióban.